Darts versenyző leszek – A 2019-es év margójára

Szerző: Polgár Tibor

Azért tartottam fontosnak kiírni a nevem a cikk elejére, mert a következő sorok nem feltétlenül a Győri DC teljes tagságának véleményét tükrözik, csak az enyémet. Hét éve vagyok tag, és négy éve veszek részt a klub vezetésében is. Ez alatt nem lettem sikeres játékos, de számtalan élményt kaptam ettől a sporttól, ami ideköt. Tudom, hogy mit- miért, de nem tudom megvalósítani a tábla előtt, ezért nézem akkora élvezettel azokat, akik igen, és ezért tisztelem azokat, akik megpróbálják. A sikertelenség akár el is vehette volna a kedvem az egésztől, de hiszek benne, hogy kiváló játékosokat hozzásegíteni a sikerhez, legalább annyira nemes cél, mint világbajnoknak lenni valaha. Továbbra is hiszem, hogy minden perc, amit a tábla előtt töltök jobb játékossá tesz engem és ennyivel is nehezebben lépnek át rajtam azok akik el kívánnak jutni valahova, és hiszem azt is, hogy ilyen gondolkodással lehet kialakítani egy olyan közeget, ahol érdemes versenyezni és rákényszerít a folyamatos fejlődésre. Ezekkel a gondolatokkal kezdtem bele a 2019. évbe és most szeretnék visszatekinteni az eltelt esztendőre.

Elindult a PDC világbajnokság és közvetlenül utána indul a BDO. Szerintem nem nagyon lövök mellé, hogy aki ezeket a sorokat olvassa, követni fogja mindegyiket, látni fogja, hogy hol van annak az útnak csúcsa, amire akkor lép, amikor először kezd el dartsozni. Azért nem azt írom, hogy amikor először fog nyilat a kezébe, mert a haverokkal dobálni, otthon vagy a családdal kipróbálni ezt a sportágat, legyen az bármennyire szórakoztató, vagy meghitt, körülbelül olyan messze áll a darts versenyzéstől, mint a séta a parkban a másfél óra alatt teljesített maratontól. Nem szeretnék tudományos ismeretek nélkül légből kapott adatokat mondani, hogy mekkora a fizikai és mentális erőnlét aránya az egyik, illetve másik említett sport tekintetében, ezért inkább a konkrét tapasztalatokra szorítkozom. Mindegy, hogy magas vagy alacsony, kövér vagy sovány, férfi vagy nő, fiatal vagy öreg, dartsban mindegyik nyert már világbajnoki mérkőzést. Oda lehet érni. Oda lehet érni a világ bármely pontjáró, de mivel ennyire széles palettán mozognak a játékosok paraméterei, nagyon nehéz egységes edzésmódszert kidolgozni a sikeressé váláshoz. Ezért szerintem az út valahogy úgy néz ki, hogy le kell győzni a nálad eggyel jobb játékost és ezt úgy tudod megtenni, hogy ellesed, elsajátítod azt, amit a nála is jobbak tudnak. Ezt testközelből lehet a legkönnyeben megtenni, ezért versenyezni kell, mégpedig ott, ahol tudsz nálad jobbakkal ütközni és még jobbaktól tanulni és vannak olyanok is, akiket le tudsz győzni. Természetesen vannak alaphibák, pl. számolási, amit kiszállótábla magolással és technikai, amit céltudatos edzéssel ki lehet koptatni. Amikor egy adott verseny közegben te vagy a legjobb, már nincs mit tanulnod, tovább kell lépni, vagy meghozni a legnehezebb döntést, amikor nem jönnek az eredmények, visszalépni.

Rucska Józsi szavai megmaradtak bennem, amikor az első edzésemen megkérdeztem mit gyakoroljak? Azt mondta, hogy dobjam a bullt. Én visszakérdeztem meddig? Azt válaszolta három hónapig. Eléggé kikerekedtek a szemeim. Másnap lementem újra edzeni, pont ligaforduló volt Józsi szólt, hogy nevezzek. De még csak egy napja dobálok bullra. Igen, és?! Az első mérkőzésemet Kaufmann Krisztiánnal játszottam, aki abban az évben Bezzeg Nándor oldalán játszott a PDC páros világbajnokságon, nem is értettem elsőre honnan olyan ismerős. Így kezdtem és azóta is folyamatosan próbálok jobb játékos lenni.

Megtanultam, hogy ennyivel erősebb játékos ellen játszom, akkor az a cél, hogy meglepetést okozzak. A gyengébbet a normál játékommal vernem kell, a legnagyobb előrelépést a kicsivel előttem állók legyőzése okozza. Ehhez viszont ismernem kell magamat, a mezőnyt, az erőviszonyokat és bíznom kell benne, hogy amit csinálok az jó. Mi kell ehhez? Szerintem:

Az első évben saját magadat kell megismerned. Kezdésként érdemes minden szabadidőt edzésre és versenyzésre fordítani „Dobd a bullt és ha verseny van indulj el.”. Kipróbálni minden fellelhető edzéstervet, elmenni minden elérhető versenyre és megkérdezni mindenkit mindenről. A legfontosabb, hogy elvárások nélkül. Ez a káosz és hullámzó teljesítmény éve lesz. Ha van egy konkrét versenysorozat a közelben abba célszerű rendszeresebben bekapcsolódni, de mindenképp menj el máshova is. Ez az alaptehetség megismeréséről szól, próbálj ki annyi nyilat, amennyit tudsz, softozz steelezz. Csináld végig az évet, hogy objektív képed legyen saját magadról. Nem csak játékerő tekintetében, hanem abban is, hogy az életedbe mennyire tudod beilleszteni a sportágat, mennyi pénzt tudsz versenyzésre fordítani, milyen távolságba és milyen gyakorisággal tudsz elutazni, melyik a szimpatikus és melyik a kerülendő közeg. A saját játéktudásodat értékeld. A konkrét versenyeket érzések alapján, az edzéseket inkább mérhető, konkrét adatokkal. Az edzés- és versenyeredmények nagyon ritkán lesznek köszönőviszonyban egymással. Ez az első év, ha félbehagyod nem lesz tapasztalatod a következőhöz, kezdheted újra az elején, vagy még rosszabb torz elképzelésed lesz magadról: „Ha több időm lett volna, már most világbajnok lennék.”.

A második évben célszerű a képességeidhez mért versenysorozatot és a szívedhez közelálló klubot választani. A versenysorozatnak célszerű olyat kinézni, amit végig tudsz csinálni és sok kezdő játékos van benne. Ezek mellett kinézni néhány kvázi major tornát magadnak, amire mindenképpen el tudsz menni. Célszerű megkeresni a választott klubot és megkérdezni, mik a tagfelvételi elvárások, van-e nyílt edzés, amihez csatlakozhatsz. Csináld végig a versenysorozatot, vegyél részt a versenyeken, tegyél eleget a klub elvárásainak, a klub legjobb játékosától kérj tanácsot, edzéstervet. Beszélgess mindenkivel, ismerd meg még jobban a közeget, de az elhangzottakat hagyd figyelmen kívül csak egy ember iránymutatását fogadd el. Ez akkor lesz hasznos, amikor majd a rengeteg tapasztalat alapján ki fogod jelölni a saját utadat és azt fogod követni. Ha az elejébe érsz a versenysorozatban és nyersz saját magad által választott versenyt, már ebben az évben érdemes leigazolnod. Ha nagyon nem megy, akkor újra, az első évtől, ha középmezőny, akkor érdemes maradni.

Innentől már nem érdemes években gondolkozni. A visszalépés és az évismétlést lásd fent (…és lent). Ha leigazoltál, akkor a klub fogja meghatározni a versenyindulásokat. Innentől fog igazán nehézzé válni a pálya, a csapat elvárások iszonyatos terhet fognak róni rád, meg kell tanulni másokhoz alkalmazkodni. Felelőssé válsz az egyesület irányába, a teljesítményed, a személyes viselkedésed nem csak téged, hanem az egész sportegyesület tagságát, tágabb értelemben a hazai darts sportot minősíti a közvélemény szemében. Már most nagyon erős a magyar mezőny a nemzetköziről nem is beszélve, válogatottként pedig az egész országot képviseled majd a világ előtt. Itt már nagyon kevesen tudnak neked segíteni, inkább szülőként, vagy testvérként állnak melletted a klub tagjai, hogy egymást támogassátok a minél jobb eredmény elérése érdekében. Hosszú távon klub által elért sikerek fogják mutatni a belül folyó munka minőségét, a tagok és támogatók létszáma pedig a közösség szellemiségének összetartó erejét.

Visszakanyarodva az indító gondolatomhoz, miszerint „le kell győzni a nálad kicsivel jobb játékost, ehhez el kell lesni, hogy a nála jobbak mi csinálnak” előre vetíti, semmilyen útmutató sincs ahhoz, hogy-hogy kell világbajnoknak lenni, hiszen nála jobb nincs. Az út, ami lehetőséget biztosít arra, hogy mégis megcsináld.

Nagy vonalakban és ismét hozzáteszem, szerintem így nézne ki az út, ahogy én ismerem. Remélem, lesz olyan, aki ezt hasznosnak találja 2020-ra! Aki részletekre is kíváncsi sok szeretettel várjuk!

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet Kívánok Nektek!